Versenyértékelés – NEFFISZ Nemzeti Bajnokság
2022.07.02-03. – Zalaegerszeg
Mint tudjátok, én csak a CrossFit rendszerében versenyeztem 2010-2016. között, így az IF3 rendszere újdonság volt számomra, amikor először olvastam róla.
A 2021-es NEFFISZ Nemzeti Bajnokságon jelen voltunk a fiammal, Kókusszal, hiszen a díjátadás során segédkeztem. Ekkor került szóba először, hogy a következő évben már ő is rajthoz állhatna, még ha csak versenyen kívül is – hiszen hivatalosan csak 13 éves kortól szerepelhet az IF3 rendezvényeken és 14 éves kortól a CrossFit Games sorozatban – , viszont addig is szerettem volna elkezdeni a beversenyeztetést, azaz lehetőséget adni arra, hogy az edzéseken megszerzett tudását megmutathassa a versenyporondon.
Pár héttel később Gáspár Lászlóval egyeztetve zöld utat kaptunk és megkezdődött a felkészülés a 2022-es Nemzeti Bajnokságra, így tűkön ülve figyeltük a fejleményket a helyszínnel és a verseny részleteivel kapcsolatban, mígnem kaptam egy telefonhívást Gazsitól, amiben arról tárgyaltunk, hogy Kajdi Róberttel karöltve elvállalnánk-e az idei NB. versenyprogramjának elkészítését. Hezitálás nélkül igent mondtunk és személyes találka alkalmával megalkottuk a tesztek vázlatát, majd folyamatosan finomítgattuk a végső megmérettetésen már a versenyzők által is végrehajtott feladatokat.
Mint utólag tudjuk, Baksza Ádám nyerte az Abszolút Bajnoki címet a férfi versenyzők között, aki nagy örömömre írt egy részletes beszámolót a verseny szervezésről, lebonyolításról, a tesztekről, tapasztalatairól és élményeiről. Ez számomra nagyon értékes építő jellegű kritikát is tartalmazott, hiszen jó meglátásai, érszrevételei voltak a versenyporgramhoz kötődően (is), amikre ezúton szeretnék én is reagálni.
Kajdi Robival az elejétől kezdve úgy gondoltuk, hogy olyan programot kellene összeraknunk, ami nem a sablonos, minden versenyen előfoduló feladatokat tartalmazza, ám ennek ellenére megfelel az IF3 szabályainak és a magyar mezőny képességeit is szem előtt tartva próbáljuk kiszűrni a jók közül a legjobbakat.
Ádám is írt arról, hogy a magyar mezőny több sebből vérzik, így sok fejtörést okozott számunkra, hogy a jobb kvalitású versenyzők számára a tesztek kihívást jelentsenek, de emellett a gyengébb képességűek számára teljesíthetőek legyenek a feladatok, hiszen jelen helyzetben az egyik fő célja a szövetségnek az, hogy több és több embert vonjon be a funkcionális fitnesz versenyzés világába, amihez ilyen téren is alkalmazkodni kell a versenyek szervezőinek, programozóinak.
Teszt 1 – Állóképesség
Az állóképességi teszt egyik mottója az “aerob pace”, azaz a megfelelő ritmus megtalálása a ciklikus mozgások végrehajtása közben úgy, hogy közel azonos intenzitáson tudjon dolgozni a versenyző az elejétől a végéig.
Nos, az én személyes véleményem az, hogy egy állóképességi teszt nem feltétlenül csak olyan mozgásokat kell tartalmazzon, ami nem jár különösebb erőkifejtéssel, hiszen Dan John által képviselt 5 alapvető mozgás között is szerepel a súlyok cipelése, húzása, tolása. Mivel ezen gyakorlatok a tapasztalataim alapján igen jó kondicionáló hatással bírnak, azt gondoltam, hogy helyet kaphatnak egy olyan tesztben, ahol magas pulzuson kell folyamatosan mozogniuk a versenyzőknek úgy, hogy az adott mozgás nem törik meg helyi izomállóképesség hiánya miatt. Ennél fogva a szánon lévő súlyt és a cipelésre kijelölt tárcsákat súlyát úgy lőttük be, hogy a jobb képességű versenyzőknek ez igazából ne jelentsen túl nagy kihívást, tehát tudják “tartani a tempót”. A szánhúzásnál ez szerintem működött is, de a cipelésnél a tárcsák vastagságából fakadó kényelmetlen fogás igencsak borította a tervet, így utólag azt kell mondjam, hogy ezt a részt módosítanunk kellett volna a súlyok csökkentésével vagy elhagyásával.
Egyébként én magam is elpróbáltam a verseny előtt ezt a tesztet és vékonyabb bumper tárcsákkal a 40kg cipelése sem okozott gondot, tehát a tárcsák mérete is befolyásoló szerepet kapott, mint ahogyan Ádám által leírt sporteszköz meghibásodás, amely végül ugyan “elszámolásra” került, de itt mindig marad tüske az érintett versenyzőben.
Itt meg kell említenem a nézhetőséget is, azaz a jelen lévő szurkolók számára mennyire izgalmas vagy épp unalmas az adott teszt. Mivel az állóképességi feladatok az eredeti elgondolás szerint nem tartoznak a leglátványosabbak közé, így azt gondolom, hogy ebben tekintetben viszont mindenképp jól vizsgázott az első megmérettetés.
Teszt 2 – Erő
Az erő teszt érdekesnek bizonyult több szempontból is.
A nézők számára mindenképp látványos volt, hogy a rendezvény helyszínének közepén felállított 10 állásos húzódzkodó keret előtti területen láthattak olimpiai súlyemelő gyakorlatokat a versenyzőktől, akik igen rövid időn belül prezentálták ügyességüket és erejüket a szakítás, majd felvétel és lökés szakgyakorlatokban.
Ádám leírása szerint nehézség volt számára a két fogásnem közötti hirtelen átállás és ezzel meg is fogta a lényeget, hiszen ez volt az egyik célunk a teszt megalkotásakor. Amellett, hogy megtudjuk ki mekkora súlyt tud megmozgatni, szerettük volna látni azt is, hogy ki mennyire agilis a két mozgás között és hogy tudják abszolválni az általunk vizionált “6 fogás mindig növekvő súllyal” koncepciót ,vagyis minden egyes gyakorlat után nagyobb súlyra tudnak-e lapozni a 90 másodperces időkeretek lejártával.
Ilyet sem láttam még másik versenyen, így ebben a tekintetben egyedi volt a dolog, viszont többször “nem illik” elsütni.
Teszt 3 – Saját testsúly
A teszt megalkotásakor az volt a célunk hogy lássuk a versenyzők gimnasztikai erejét, állóképességét és a mozgások közötti agilitásukat, vagyis hogyan képesek váltani az erőből végrehajtott ismétlésekről a lendületi elemekre úgy, hogy ez különösebb “ügyességet” ne igényeljen.
A férfi versenyzőknél nem is volt gond, viszont a nőknél volt aki fennakadt a rostán és nem sikerült érvényes ismétlést bemutatnia a deficitben végrehajtott erőből kézállásban nyomásból.
Itt három dolgot emelnék ki a programozás tekintetében:
1. A férfi/női deficit nagysága a CrossFit sztenderdeket vette figyelembe, vagyis a férfi magasság kb. 70%-a volt a női.
2. Sajnos nem ismertük a női mezőny minden tagját és ezáltal nehéz is volt úgy tervezni, hogy mindenkinek megfeleljünk. Kérhetnénk elnézést, de nem tesszük, mert a harmadik pont is az hivatott elősegíteni, hogy a versenyzők sikeresen abszolválják a feladatot.
3. Azért lett 8 körös a teszt, mert így volt lehetőségünk arra, hogy az összismétlésszám viszonylag magas legyen, amivel az ebben a tesztben tényleg jó kvalitással rendelkezők a végére megfelelő előnyt szerezhettek, de emellett a gyengébb versenyzőknek is lehetőségük volt arra, hogy haladni tudjanak a gyakorlatokkal, hiszen nem kellett bukásig csinálni sem a kézállásban nyomást, sem a húzódzkodást, sem a pistolt, azaz mielőtt “elfáradtak” volna, már válthattak is lendületből végrehajtott ismétlésre vagy épp az antagonista izmokat munkára fogó gyakorlatra a nyomás-húzás tekintetében.
Teszt 4 – Ügyesség
A skill tesztnél is az volt a célunk, hogy a sok bontás lehetőséget adjon a gyengébb képességű versenyzőknek is arra, hogy be tudják fejezni a feladatsort. Az általunk eredetileg kreált feladat kicsit módosítva lett a logisztika miatt, ám így is olyan összeállítás lett belőle, ami magasabb szintű gimnasztikai kvalitást igényelt a versenyzőktől, míg a már unásig gyakorolt dupla tekerés inkább csak “vállfárasztó” szerepben tündökölt.
Véleményem szerint a nézők számára is látványos gyakorlatokkal tarkított teszt volt, ami elég “cirkuszt” tartalmazott ahhoz, hogy emlékezetes maradjon.
Teszt 5 – Mix
A kevert tesztben több elgondolást is meg akartunk valósítani, ami szerintem sikerült is, ill. tanulságos lehetett egyesek számára.
Az első blokkban az unilaterális terhelés volt a célunk úgy, hogy a gyakorlatok komplexitása révén ne tudjanak túlságosan magas ismétlésszámot elérni a versenyzők, ill. a hangsúly a felsőtesten legyen.
A második blokkban a húzás/nyomás alsótestes terhelése dominált, miközben a keringésre gyakorolt hatás még inkább érvényesült.
Az utolsó blokkra a gyakorlatok tovább egyszerűsödtek, hiszen mezei fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás volt kombinálva egykezes kézisúlyzós szakítással. Nos, itt páran beleszaladtak a fekvőtámasz áldásos hatásaiba.
Az eredeti elképzelésünk az volt, hogy a feladatok “butulása” révén a fáradtsági szint előrehaladtával is egyre növekvő ismétlésszámokat fogunk látni. Ez a ténylegesen jól felkészült versenyzőknél igaz is lett, de a már említett fekete bárány, azaz a Push-up néhány versenyzőnél ledobatta a láncot. Tanulság: Válj az alapok mesterévé és magasabb szinten is jobban fogsz teljesíteni!
A pontozás tekintetében is szerettük volna, hogy ne legyen taktikázás, vagyis minden blokkot próbáljanak a lehető legjobb tudásuk szerint végrehajtani a versenyzők, mert a külön-külön pontok végül eggyé olvadtak az összegzésnél.
Teszt 6 – Teljesítmény
Ádám írt arról, hogy a teszt szigorúan vett értelmezését tekintve jobb lett volna fordítva kiírni a feladatsort, azaz a fej feletti tartásban guggolással kezdeni, majd a dobozra ugrás és végül az echo bike, hiszen úgy érvényesült volna igazán az IF3 teljesítmény teszt leírása, miszeint:
„A felmérés során nem fordulhat elő, hogy a versenyzőt valami akadályozza a teljesítménye tiszta kifejezésében, mondhatjuk a kivitelezés folyamatosságában, mert a cél az, hogy az szerepeljen jól, aki metabolikus bukást kockáztat a jó teljesítményért! Ha itt valamiféle taktikázás megjelenik, akkor az lehet, hogy a programozás hibája (nyilván a megfelelő szintű feladat kell az adott szintű versenyzőknek).”
Talán túlságosan is CF beállítottság van/volt a fejünkben es szerettük volna látni ki mennyire stabil a teszt és az egész verseny végén. Ezzel azonban valóban taktikázási opciót kaptak a versenyzők és benne volt a hibázás lehetősége is, tehát ilyen értelemben nem teljesen volt megfelelő a Power teszt.
Összességében tanultunk az Ádám féle elemzésből es örülök, hogy ilyen részletesen és tényleg használhatóan írta le a gondolatait, mert az ilyenfajta kommunikáció fogja elősegíteni azt, hogy fejlődni tudjunk a jövőben.
A szervezést és lebonyolítást azonban nem érheti szó, hiszen nagyszerű versenyt pörgettek le a hétvégén! Számomra külön öröm volt látni a junior korosztály feltörekvő ifjait és bízom benne, hogy közülük lesznek páran, akik a jövőben nemzetközi szinten is elismerésre méltó eredményeket fognak produkálni! Egy biztos, Kókusszal jövőre is ott leszünk!
Nemzeti Funkcionális Fitneszversenyzési Sportági Szövetség 