Versenybeszámoló – Baksza Ádám, 1. helyezett
2021.05.22-23., Debrecen
Felkészülés
Egy elég idegőrlő és nehezen leírható felkészülés előzte meg a versenyt. Kezdődött az egész a 2020-as Covid miatti elmaradó versenyekkel, amire rátett egy lapáttal a novemberi időszak, amikor én is elkaptam a vírust. iF3 Masters VB, iF3 VB ugrott. Az egész évre maradt egyedüli élő versenynek a Lupa Palooza, ami bár jó volt, valós felmérésre, megmérettetésre nem volt alkalmas.
A betegséget összekötöttem egy hosszabb pihenővel, ezzel kihozva a legjobbat a helyzetemből. Így 4 hét kihagyás után kezdtem el az edzéseket, 2020 december közepe felé. Finoman, fokozatosan növelve a terhelést tértem vissza az edzésbe, ügyelve a “poszt covid” tünetekre. Szerencsére nem tapasztaltam semmi rendelleneset, így egész jó edzéseket sikerült összerakni a karácsony utáni időszakra. Termek ugye ekkor zárva voltak, mentek hát a garázs edzések, amik utólag visszagondolva nagyon királyok voltak. Csak a húzódzkodót kellett nélkülözni, minden mást tudtunk csinálni.
Az edzésprogramot februárban már igyekeztem az iF3 tesztek szerint összetenni, ezért az kijelenthető, hogy egy komplex, fókuszált felkészülést tudhatok magam mögött. Jól jött volna még 1-2 hónap felkészülés, hogy egy kicsit még a húzós feladatokat fejlesszem, hisz azokat kb. 1 hónapot tudtam csak csinálni, a jó idő beállta után. A formám a verseny előtt nem érte el a 2020 augusztusit – amikor is talán életem legjobb állapotában voltam – de ennek ellenére nem éreztem kifejezett gyengeséget. Egyedül a szakításban nem sikerült hozni az elvárt szintet, a csuklómmal történő újbóli küzdelem miatt. Cserébe sokat javult néhány gyengeség, pl.: a pistol, és a DU. Fejben is ott vagyok, ahol kell, minden edzésen tudatosan készültem arra, hogy helyesen osszam be a feladatokat.
Szervezés
Őszintén gratulálok a szervezőknek, bíróknak, és mindenkinek aki részt vett a verseny megvalósulásában. Kellett hozzá azt gondolom kellő bátorság, mert az, hogy megtartható lesz-e egyáltalán valamikor is a küzdelem, a felkészülési időszakban végig kérdés volt. Örülök, hogy kiálltak a tervük mellett, mert véleményem szerint jól sikerült minden.
Kezdjük a Covid helyzettel, úgyis mindenki erről ‘szeret’ beszélni. Magam részéről nekem szimpatikus volt a szabályok folyamatos, következetes betartása, betartatása. Kellett a személyi, az igazolvány, fertőtlenítés a belépéshez, a maszkot és egyebeket pedig a 2 nap teljes szakaszában következetesen ellenőrizték is. Bánom is én, ki hiszi, ki tagadja, ki fél tőle, kit nem érdekel, ha van egy szabály, kimondják így járj el, akkor csináld. Vagy ne gyere, de a szabályokat ismerte előre mindenki, tehát nincs kérdés. Szerencsére ésszerűen kezelték a helyzetet. Ez számomra hatalmas plusz pont, szeretem ezt a mentalitást, magamat is ilyen szelleműnek tartom.
A helyszínre szavunk nem lehet, tágas, jó levegővel ellátott csarnok, profi eszközökkel.
Kiemelném, a DJ hölgy munkáját. Nekem tetszett a zene, a hangulat amit csinált és öröm volt nézni, látszott rajta, hogy élvezi. Egy-kétszer kicsit morogtam, hogy néha már túl hangos, de az a hülye, aki ott akar mellette pihenni, aludni (én…).
A bírói csapatnak nehéz dolga volt: sok versenyző, sok pálya, folyamatos pörgés, ráadásul az elmúlt 1 évben nem is tudom, hogy tudtak készülni, hisz versenyek nem voltak, a termek zárva. Ahogy nekünk versenyzőknek nehezebb volt a versenyhangulatba visszajönni, biztos nekik is szokni kell még a versenyeket. Magam részéről nem tapasztaltam bíráskodásban problémát, és ahogy nézegettem más futamokat, ott sem láttam szemet szúró dolgokat. Sokszor volt szerencsém Németh Zsolttal végigcsinálni a futamokat, aki bíráskodásban profi, külföldi versenyeken is gyakran látni őt (találkoztunk már ott is), így nekem tényleg nem lehet rossz szavam.
Az időrendet pozitív meglepetésemre egészen a döntő feladatokig remekül sikerült tartani. Azt se felejtsük, hogy a szervező csapatnak a sok átpakolás mellett minden futam után még a fertőtlenítéseket is el kellett végezni, így ez plusz dicséret. Ez nagyon jó volt a kajálás, pihenés és a bemelegítés tervezése szempontjából. Fájó pont, hogy épp a végére szálltunk el az idővel, és majd 1 órás késést sikerült bekapni a legvégére. Ha késünk szombaton, senkit nem érdekel. De a hazautazás szempontjából a vasárnap mindig kritikusabb és nagy kár érte, hogy a legvégén ment ezt félre.
A WOD-ok szerintem jól lettek összerakva általánosságban, a kihirdetésük is megfelelő időben történt: lehetett rá készülni, de nem agyongyakorolni. A koncepciót nem igazán értettem. Most akkor iF3 típusú verseny ez, vagy nem? (A NEFFISZ megjegyzése: a kapcsolat a versennyel még az eredeti 2020-as iterációra nyúlik vissza, amikor is még lazább együttműködésnek indult. Végül társrendezés jött létre, hogy most bizonyosan élő versenyként meg tudjon valósulni, de nem kényszerítettük rájuk az iF3 minden szabályát még, hogy ezzel kiöljük az eredeti rendező koncepcióját a programból.)
A WOD 1-6 nagyon jól lett a 6 tesztre definiálva, ez csillagos ötös nálam. A döntő 3-as feladatsor célja kérdés, annak ellenére, hogy a feladatai tetszettek. Mindenestre, visszatekintve azért elég brutál munkát jelentett a verseny, ami abból a szempontból talán kicsit túlzás volt, hogy idei első verseny volt és 1 éve senki nem állt rendes porondon. De lehet csak én puhulok el és öregszem!
WOD 1
2000 row, majd max meter BikeErg, TC: 20 min
Szimpatikus feladat volt ez kezdésnek, hiszen a bicajt nagyon szeretem és úgy gondolom jó is vagyok benne. Itt megint, ahogy a Lupa Palooza-n, ki kell emelnem az eszközpark és az infrastruktúra színvonalát. Az összekötött eszközök és a vetítőn látható aktuális eredmény igazán profi hangulatot adott!
A feladatra pontos taktikával érkeztem: 1:48-es 2K evezés, gyors váltás a bicajra, majd ott újra 1:48-on tekerni 14:00-ig, utolsó 6 perc tempóját pedig megadja majd a többiek eredménye. Tökéletesen hoztam a taktikámat. Kuti Ádi és Kustán Gabi olyan 2000-et mentek evezőn, ami önmagában egy szép eredmény, nem tudom, hogy lehetett ezután bicajozni. Én mindig a beosztás és a taktika híve vagyok, így nem érdekelt, ki hol tart, egy pillanatra sem zavart, hogy 5.-nek kezdtem el a bicajt, ott még a WOD felénél sem voltunk.
A 12. percre már a 3. hely környékére kerültem, majd a következő percekben csináltam egy 80 m-es előnyt, amivel kényelmesen tartani szerettem volna az első helyem. Az utolsó 2 percben Kustán Gabi elkezdett hajrázni, egészen 40 m-re megközelített, így egy kicsit megnyomtam a tempót 1:30 körülre, hogy visszaálljon a biztonságos különbség.
WOD 2
8 min max SN complex – SN, Hang Sn, TnG Sn
Az egyetlen WOD, amitől tartottam. Alapból nem a szakítás a kedvencem és a folyamatosan fájó jobb csuklóm hátráltat is benne rendesen. Tiszta célom a 100 kg volt, eszerint választottam a súlyokat is. Minden gyakorlatom úgy érzem jól sikerült, egyedül az 100 kg-os első próbálkozást rontottam el, valahogy nagyon félrement, de éreztem, hogy az erő bőven megvan hozzá. Kb. 5 percnél be is fejeztem a 3. fogással (90, 95, 100), és mivel csak Kuti Ádi volt előttem súlyban, nem erőltettem tovább.
WOD 3
5 rope, 25 C2B, 50 box over, 5 rope, 25 C2B
Jó feladat volt ez is, de itt azért nem kedvezett a nagyobb testalkat, de melyik bodyweight feladatnál van így? Meg is látszott a végeredményben, csak a kisebb, gyorsabb srácok voltak az 1-3-ban. Én szerencsére becsúsztam a 4. helyre mögéjük. Figyelembe véve, hogy milyen tempóban haladtam, és mennyit pihentem, a fél perccel gyorsabb eredmény Kornélnál nagyon szép volt. Több nekem nem maradt ebben, örültem ennek az eredményekmek.
WOD 4
5x (9 SN@50kg, 15 cal, 21 WB)
Kétszer is rápróbáltam erre a feladatra, különböző végrehajtással és a szokásaimtól eltérően most a touch&go végrehajtás mellett kellett döntöttem a szakításban, mert ledobálva túl sok idő ment volna ott el, ami nem hozható vissza az evezésen. Cserébe egy visszafogottabb, pihenős 1200 cal/h-s evezést terveztem és csináltam is. A körök be voltak lőve 2:20-asokra, ha előbb is végeztem valamelyikben, nem kezdtem el idő előtt, különben besültem volna a végére. Egyedül a 4. köröm lett 2:25-ös, ott bekaptam 1-2 norepet a wallball-on, ami rádobott az időre. Végül magam szempontjából tökéletes taktikával, 11:45-re értem be, 5 szinte teljesen azonos kört teljesítve. Közel volt Kustán Gabi, de nem maradt sajnos erőm hajrára, így elégedett voltam a 2. hellyel is.
Első nap végére volt 7 pont előnyöm, ami meggyőző volt és egy nyugodtabb éjszakára adott okot, de mögöttem elképesztő szoros volt a verseny, talán ilyen szoros állást nem is láttam még, teljesen nyitott volt a verseny a 2. napra.
WOD 5
1 min max meter HSW, 1 min rest, 1 min max pistol, 1 min rest, 1 min max BMU
Ismét egy feladat, ami a kisebb testalkatnak kedvez, de igyekeztem azért itt is egy top 3-at hozni. Abból épp kicsúsztam végül, de mindent kiadtam magamból, nem volt bennem több. Balázs és Kornél konkrétan mehetne kézen is boltba, mert én azt éreztem, szinte kézenfutok, erre a 48 m-es eredményemre rávertek vagy 8-10 métert. Azért ezt így átgondoltam, majdnem 60 m/perc. 1 m/s, azaz 3.6 km/h úgy, hogy le kell jönni és megfordulni hatszor. Ez intenzív séta tempó fölötti menet kézen.
A pistolt nem szeretem, csipő mobilitásom nem a legjobb, de magamhoz képest kapkodtam a lábam. 40 pár darab lett, nem gondoltam volna, hogy ennyit tudok, kifejezetten örültem neki. A bar MU a feladat szempontjából nem lett jól kitalálva. Aránytalan volt az értéke. 40 felett mentek bőven a rep-ek az első 2 részben, a BMU-nál meg olyan 20 körül volt a határ. Duplázni kellett volna az értékét. Akkor minden feladatrészen az átlag RX versenyző csinál 30 métert, 30 pistolt és 15 BMU-t, ami megint csak 30 pontot.
Ami meglepett, az a rúd csúszóssága, rendesen harcoltam a fogással. Hiába a magnézia, a higiénia nevében minden körben lefertőtlenített rúd csúszott. Ez többet is kivett, mint gondoltam, nem is lett meg a tervezett 20 ismétlés. De ez nem is számított nagyon, Kornél és Balázs elérhetetlen volt ebben a feladatban nekem.
WOD 6
15 CnJ @60 kg, 12 Lat burpee over bar, 9×8 m sprint
Power WOD… Imádom! Az idei felkészülésemben minden pénteken volt 2 Power WOD-om, amit megfelelően skálázva, csapatosan nyomtunk le a garázsban, versenyezve egymással. Brutál tempó végig, itt nem elég a touch&go, itt reptetni kell a rudat. A versenyen úgy éreztem, hogy ez az a feladat, mint minden esetben nyernem kell, a többiben lehet kérdés. A videot visszanézve 32 mp alatt csináltam meg a 15 CnJ-t, tehát majdnem sikerült a 2 mp/rep. Erő ezután is maradt bőven, szóval pattogott a burpee, így jöhetett az öröm futás. Pont 1 kört csináltam meg, amikor jött Balázs, így már csak arra figyeltem, hogy maradjon az előny.
A futás egyébként meglepően kellemetlen volt érzésre. Visszanézve a videót, a lépéseim jobban hasonlítottak olyanra, akinek elfogyott a széntablettája, mint arra, aki valaha is látott futópályát… De a lényeg, 1:19 lett, príma idő!
Döntő
Nagyon tetszett a 30-azós WOD. Sikerült megmutatnom, hogyan kell a WOD felénél a 7. helyről végül nyerni. 🙂
A célom tiszta volt a feladat során, úgy jussak el a HSPU-hoz, hogy a pulzusom 130-nál feljebb nehogy menjen. Egyenletes box lépések, 4 szettbe szedett T2B volt a kezdés. Ezért Balázshoz képest 46 mp-cel később kezdtem meg az első HSPU-mat. Elég magabiztos voltam, tudtam, hogy így is meg tudom csinálni. 5-ös szettekkel mentem, 8 mp pihenőkkel, az utolsó 7 ismétlésnél nem tudtam csak ezt tartani. Láttam Balázs bíróját, ahogy számol vissza, láttam már csak 2 van neki, ezért nagyon gyorsan letudtam az én maradékaim, és be is húztam a WOD-ot.
A DL-es feladatsor úgy érzem feküdt, de nem tudtam hozni azt, amit szerettem volna, nem volt már bennem elég tűz és a 2 napos fáradtságom is éreztem. Mentem unbroken végig Balázs nyomában szép folyamatos tempóban. A 2. körben vettem csak észre, hogy nem is mi vezetünk, hanem Kiss András száguld a surranó pályán, aki már utolérhetetlen volt.
Aztán jött számomra a baj. Utolsó kör, utolsó pár OHL lépése. Valami pattanó hang a combomban, szúró fájdalom jelent meg terhelésre. Nem tudtam mi történt. Elég kétségbeesetten ültem ott, hogy akkor most mégis mi van?! Nyomkodtam, nem fáj, gondoltam nincs gond. Aztán egy picit ráterheltem, szúró érzés megint. Nagy dilemmában voltam, mit tegyek. Akartam csinálni, ezért jöttem, hogy versenyezzek, de az is bennem volt, mi van, ha többet ártok, tovább húzódik, aztán 2 hónapig lábra sem állok.
Meghoztam egy fájó döntést, mivel abban a pillanatban volt 13 pont előnyöm, ha kiszállok, legrosszabb esetben is marad 6 pont előnyöm és győztes maradok. Ezért nem teljesítettem az utolsó wodot, pedig méltó befejezése lett volna a versenynek, igazi rohadék egy feladat volt!
Hát így ért véget az idei évi szezon nekem, egy nem befejezett versennyel, de győzelemmel… Úgy alakul most a magánéletem (szerencsére), hogy sajnos idén több versenyen nem tudok indulni. Jövőre minden reményem szerint visszatérek, legalább ugyanezen a szinten, de akkor sem lesz baj, ha jobb leszek.
És a végére, íme az eredménytábla.
Elképesztő! 3 pont választotta el a 8. helyeztett a 3.-tól. Sose láttam ilyet. Gratulálok mindenkinek, durva verseny lett. 5 versenyző fejében mehet most a mi lett volna, ha azt az egyet még így csinálom, stb. Jó látni, hogy így összeért a mezőny és vannak olyan nevek is, akik ’19-ben még SC-ben indultak.
A NEFFISZ oldala a versenyről, és eredmények és képek, valamint videók a Facebook, illetve YouTube platformjaikon!
Az iF3 nemzetközi világszövetség kizárólagos magyar funkcionális fitnesz tagszervezete a NEFFISZ!
Nemzeti Funkcionális Fitneszversenyzési Sportági Szövetség 